2011. február 16., szerda

Valóságos tündérke pici kópéságai

Újra és újra csak ájuldozni tudunk Priznic gyönyörűségén, éles eszén, azon az okos ábrázatán, ahogy vigyázban ülve, fejét oldalra billentve, szemeit hunyorítva képes figyelni, kérni, bűvölni.
Vagy amikor két hátsó kis lábán áll, mellsőkkel az emberre csimpaszkodik és követeli a simit, a vele való foglalkozást. Gyakorlatilag így főznek anyuval a konyhában, így állnak a mosogató előtt. Priznic levakarhatatlan, kedvesen erőszakos, ragaszkodó (ez utóbbi csak benn!!!).

Bármit szívesen elfogad, legyen az mandarin, banán, alma, szárazkenyér, sárgarépa.

Múltkorában, mikor jó idő volt, már kereste újra a gilisztákat és ahogy rájött, hogy puha a talaj, nekilátott a tavaszi munkának.


Ma gyanús volt, hogy nem rohant utánunk a konyhába. Azon a széken maradt, amin egy  régi melóskabát bélése volt nekik kikészítve. Mire visszamentünk a szobába, két gombot olyan ügyesen leoperált róla, mintha ollóval vágták volna le.

Priznic helyzetfelismerő képessége is kiemelkedő! Jerrynek készítettem egy plédet a radiátorra, hogy a székről rá tudja tenni a mancsát, jobban kilásson az ablakon. Míg Jerry elment inni, addig Priznic egy kőszáli kecske ügyességével pattant a székre, radiátorra és büszkén feszített az ablakban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése